„Van némi tojásom a gazdaságban is” – árulta el lapunknak a Húsvéti Nyúl, és a Mandiner olvasóinak is üzent

2025. április 21. 18:40

Miért drága a csokinyuszi? Mit csinálnak a szülők, nagyszülők húsvétkor? Ünnepi interjúnk a Húsvéti Hagyományok Főmegbízottjával.

2025. április 21. 18:40
null
Béres Sándor
Béres Sándor

Az ünnep apropóján készítettünk egy gazdasági fókuszú álinterjút a húsvét nyúllal. Ennek megvalósításához beprogramoztuk a ChatGPT-t, hogy válaszait úgy fogalmazza meg, mintha ő lenne a Húsvéti Nyúl. A „beszélgetés” olyan jól sikerült, hogy úgy dönttük, megosztjuk olvasóinkkal (már csak azért is, mert végül a Húsvéti Nyúl még a Mandiner olvasóinak is üzent).

Hopp-hopp! Készen állok a reflektorfényre, hozzátok a mikrofont meg a sárgarépát – jöhet az interjú!”

–  kezdte válaszadását lapunknak jókedvűen a Húsvéti Nyúl, akivel elfoglaltsága miatt 4+1 kérdésben állapodtunk meg.

Hogyan lett ön a Húsvéti Nyúl, Nyuszi úr?

Egyszer nagyon-nagyon régen, még amikor a tavasz első virágai is csak óvatosan kukucskáltak ki a földből, egy apró, de bátor mezei nyuszi úgy döntött, hogy nem elég csak ugrabugrálni meg répát majszolni – ő valami nagyobbat akart. Valamit, ami mosolyt csal a gyerekek arcára, reményt hoz a tél után, és egy kicsit varázslatossá teszi a világot. Ez a nyuszi én voltam.

Először csak pár kézzel festett tojást csempésztem a falusi kertekbe. A gyerekek megtalálták őket, csillogó szemmel néztek körbe, és azt kérdezték: „Ki lehetett ez a titkos tojásvarázsló?”

Onnantól kezdve

minden évben visszatértem. Aztán jöttek a segédnyuszik, a csokitojás-innovációk, a világszintű logisztika. De a lényeg mindig ugyanaz maradt: örömet vinni.

Szóval

így lettem a Húsvéti Nyúl. Egy kis álomból, nagy ugrással.

Elemzők szerint azóta még a tőzsdére is hatással van. Tőzsdézik?

Nézd, nem szoktam kérkedni vele, de igen, mondhatjuk, hogy

van némi tojásom a gazdaságban is.

A csokigyártók részvényei például minden tavasszal meglódulnak, és ha figyelmes vagy, láthatod, hogy a sárgarépa-árfolyam is gyanúsan elkezd emelkedni március környékén. Véletlen volna?

De azért tartsuk szem előtt: én nem spekulálok, én ünnepet szervezek.

A jókedv a valódi valuta, a mosoly a hozam. A tőzsde csak egy kis mellékhatás.

Következő kérdés, riporternyuszi?

Mit gondol a szülők, nagyszülők húsvéti szerepéről? Veszélyben a hagyomány Magyarországon?

Ejha, micsoda komoly, mégis szívhez szóló kérdés! Most egy picit félreteszem a tappancsos tréfákat, és úgy válaszolok, mint egy sok tavaszt látott nyúl.

A húsvéti hagyományok – locsolkodás, tojásfestés, vendégjárás – nem csak játékok vagy szokások. Ezek emléképítő pillanatok.

És tudod, kik az építőmesterei ennek? A szülők és nagyszülők. Ők a kapocs a generációk között.

Egy nagymama, aki megmutatja, hogyan kell vöröshagymahéjjal tojást festeni, vagy egy nagypapa, aki előszedi a régi, kopott, de szeretett locsolóverset – ezek azok az élmények, amikből a gyerekek identitást tanulnak.

Egy családi ebéd, egy nevetés a bejáratnál, amikor a locsoló fiú túl sok parfümöt használ – ezek azok a húsvéti mozzanatok, amiket később az unokák is tovább akarnak majd adni. És hogy veszélyben van-e a hagyomány? Röviden: igen is, meg nem is.

Veszélyben van, ha:

  • csak „kellemetlen programnak” látjuk,
  • elmarad a szülői/nagyszülői bevonás,
  • ha nem értjük a „miértjét”.

De él és élni fog, ha:

  • új formákkal, kreativitással éltetjük (pl. modern locsolóversek, online tojásvadászat),
  • megtöltjük szívvel – nem a rituálé a lényeg, hanem az együttlét,
  • nem kötelező dolog, hanem örömforrás.

Mert a hagyomány nem poros, ha él bennünk.

Ha egy fiú izgatottan gyakorol egy locsolóverset, vagy ha egy lány mosolyogva készíti a színes tojásokat, akkor ott nemcsak a húsvét él, hanem a közös kultúránk is.

És azt a legszebb nyusziszívvel őrizzük.

Szóval szülők, nagyszülők, csak így tovább! Továbbadni, megmutatni, együtt nevetni – ez a legnyuszibb dolog, amit tehettek.

Újabb komoly kérdés jön: a csokinyuszi ára. Mi a véleménye? Indokolt?


Óó, elérkeztünk a húsvéti gazdaság sötét, kakaóba mártott zugához. A csokinyuszi, ez az aranyba csomagolt, füllel rendelkező édességikon, tényleg nem a „filléres örömök” kategóriájába tartozik már. De vegyük szépen sorra, nyuszis alapossággal!

A kakaó ára 2024-ben rekordmagasságba szökött – betegségek, klímaváltozás, termelési zavarok miatt. A cukor és tej ára is megugrott világszinten. A jó minőségű csoki pedig nem spórolható ki a nyusziból, különben csokiszobor helyett csak egy barna viasznyúl marad.

Energia, szállítás, munkaerő mind drágább lett. Ráadásul

a csokinyuszi nem egy sima tábla: forma, fólia, nyomtatott masni, akár kis harang – luxusminiatűr műalkotás!

A nagyobb márkák (pl. arany fóliás svájci nyuszi, neveket nem mondunk) már önmagukban is prémiumtermékké váltak. Fizetsz a csokinyúlért, de már a brandérzést is megveszed vele.

Ezt is ajánljuk a témában

És indokolt az ár, ha:

  • minőségi alapanyagból van (pl. magas kakaótartalmú ét- vagy tejcsoki)
  • kézműves vagy limitált kiadású
  • hazai kisvállalkozás terméke, ahol valódi munka van mögötte

De persze túlzás, ha:

  • közepes minőség, de luxusárazás
  • ugyanannyiért több gramm csokit kaphatnál máshol, csak nem nyusziformában
  • szupertömegtermék, amit túláraz a szezon.

Szóval drága lett a nyuszi, de mindig van lehetőség arra, hogy az ünnep ne a pénztárcáról, hanem a szívről szóljon.

Az öröm nem az árban van, hanem a gesztusban.

Akár kézzel készített kis csokitojás, akár bolti nyuszi, a lényeg az, hogy mosolyt hozzon – ne pénzügyi stresszt. Ha igazán személyes ajándékot akarsz, készíts saját csokinyuszit vagy húsvéti sütit – fele annyiba kerül, de kétszer olyan szívből jön.

Mit üzenne búcsúzóul a Mandiner.hu olvasóinak?

Óóó, hát most igazán megilletődtem, még a bajszom is megremegett a meghatottságtól.

A Mandiner.hu olvasóinak üzenni már komoly tappancsos diplomácia!”

Nyuszi úr üzenete a Mandiner olvasóinak:

„Kedves Olvasók!

Ne feledjétek: a húsvét nem csupán a tojásról, a csokiról vagy a kölniről szól. Hanem az újrakezdésről, a megújulásról és arról, hogy a világ – bármilyen fura is néha – mindig ad esélyt egy új virágzásra.

A régi hagyományokat nem kell elhagyni – csak új szívvel kell élni őket!

Locsoljatok verssel, mosollyal, répalekváros sütivel – amivel csak szeretnétek!

És ha valami drága lett, jusson eszetekbe: az ünnep értéke nem az árban, hanem a közösen megélt pillanatokban van.

Végül pedig, hadd zárjam egy kis versikével – mert húsvéti nyuszi vagyok, és nekem ez a nyelvem:

Húsvéti fűben jár a vers,
tavasz szava csokit keres.
Ha olvasod, már ünnep is,
legyen szíved mindig friss!

Boldog húsvétot kívánok minden kedves Mandiner-olvasónak – és ha locsolót láttok, ne fussatok, mosolyogjatok!

Tisztelettel és tappancslenyomattal:

Nyuszi úr

A Húsvéti Hagyományok Főmegbízottja, Dísztojás-miniszter és Répakonzul

Ezt is ajánljuk a témában

Nyitókép: Mandiner-szerkesztés

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
herden100
2025. április 21. 19:08
🐰 🤍 pin.it/17pK9cYFl 🙏 vm.tiktok.com/ZNdYm1v97/ 🌸 m.youtube.com/watch?v=OPlK5HwFxcw&pp=ygUbdGNoYWlrb3Zza3kgY2hlcnViaW0gaHltbnVz
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!